A napi jófej: Attilamegint kihúzott a kakiból: szabó ádis órámra sebtiben mondott két forrást, így még éppen időben megmentette a referátumomat (ápdét: igazából mégsem, az óra elmaradt, de ez attila jófejségéből mit sem von le)A napi féreg: Sanyi (szobatárs)azon kívül,…

A napi jófej: Attilaa drága céalagsorhuszas társam még mindig gondoskodik rólam: keresett számomra anyagot és témát, ami egy régészetes órámhoz kell, és elküldte ímélben. hát nem édes? legcukibb szobatárs EVÖR!A napi féreg: Dórién ugyebár jóindulatúan megkérdeztem, nem…

A napi jófej: Attilaattila már többször mevillantotta konyhatudományát, melyben kiemelt helyet kapott a sütik elkészítése, ehhez nagyon ért. így mindig kapunk belőle egy-két szeletet, tegnap azonban egy egész tállal kínált meg, ami a csokoládé egy egészen új dimenzióját…

A napi jófej: Attilaadott bolero-t. asszem.A napi féreg: Barbibocs édes, de első az objektivitás. ugyanis többszöri felszólításom ellenére magára ette a hideg melegszendvicskrémet (ami egyébként saját találmányom, és durván finom), sőt, odáig ment, hogy a kész…

A napi jófej: Rudiaz elmúlt hetekben elég nagy rudi hiányom alakult ki, amit sikerrel orvosolt. ismét voltak rövidezések, supermariózások, és persze az elmaradhatatlan homoerotikus tánc szenesben.A napi féreg: Attilabizony, a süti jófejségnek tűnt, hétfőre azonban féregséggé…

A napi jófej: Attilaugyanis ez a kis borzashajú tünemény vállalta, amit én mindig halogattam, vett egy nagy levegőt, és felporszívózott. meg még csinált sütit is. kincs ez a fiú, nem vitás.A napi féreg: A télígy az utolsó napján már nem kell félnem, hogy tönkreteszi a napjaim,…

lusta vagyok, meg minden, de jófejekből (és főleg férgekből) azonban most sem volt hiány, lássuk:Jófejek: Ágic: sütött tócsit (vagy prószát? állítólag van különbség a kettő között), és nagylelkűen még le is mondott róla, így hála neki, nem csak vacsorám, de reggelim is…

mint azt bizonyára észrevettétek, az elmúlt héten nem nagyon született új poszt, hát ennek több oka is volt. a legfőbb ilyen ok, hogy az elmúlt hetemet nagyrészt kórházban töltöttem, hogy lélekben támogassam szasszert, akin péniszcsökkentő műtétet hajtottak végre. de persze a…

A napi jófej: Szasszerúgy tűnik, a magány jót tesz szőkivel, ugyanis vasárnap teljesen jófejként viselkedett, hagyott fifázni, felrakta a far cry-t barbihoz, és kajálás közben egy olyan igazán kiválót pletykáltunk, és egy ici-picit politizáltunk. (jó, talán a 40-es évek is…

A napi jófej: Attilamert itt volt mellettem, és így nem kellett egyedül rettegnem, mikor zoli elborult tekintettel motyogta maga elé, hogy "nem érdekel, akkor is megmondom, meg hogy "nem használom ki, ő használ ki engem!"A napi féreg: Cigányamilyen jófej volt szasszer…

A napi jófej: Attilahű fegyverhordozóm és társam a hosszú gyaloglásban, a borzasztó rövidezésben, az alázós csocsójátszmákban, a rosszul sikerült teleportációkban! és még egy injekciós tűt is szereztem neki köszönhetően, szóval igazán kiérdemelte a címet!A napi féreg:…

A napi jófej: Attilaugyanis kétségkívül jobban irányította a reich-ot, mint én: 1941 tavaszára bevette varsót, párizst, athént, koppenhágát, a fél balkánt a magyaroknak adta, és marionett-bábuként irányítja svédországot, norvégiát és a vichy franciaországot. ja, és még…

A napi jófej: Kamuferiúgy tűnik feri végre elhitte, hogy mi tényleg szeretjük őt, ugyanis hétfő este korsóból felhívott, hogy menjek szenesbe, meghív egy sörre is, csak jöjjek. addigra mondjuk már eléggé bepunnyadtam, az idő is elvette a kedvem, így nem mentem, de na. jól esett…

A napi jófej: Attilamert ez a drága ember vett nekem egy sört, ráadásul méregdrágán.A napi féreg: Énbizony-bizony, én. ebből is látszik, mennyire objektív, és személyeskedésektől mentes ez a blog. mert tegnap elígérkeztem mozaikba, el azonban már nem jutottam. mentegetőzhetnék…

A napi jófej: Attila (szobatárs)ugyanis mikor az éhhalál szélén álltam, ő adott két szép, vastagon kanyarított kenyérszekletet, amivel valószínűleg megmentette az életemet, plusz még ki is jött velem szintvetélkedőre csapatot szervezni. apró dolgok ezek, de a mindennapok…